Tudatos kommunikáció gondolkozás nélkül?

Az írásos kommunikáció egy olyan önkifejezési forma, amellyel bárki tudatosan élhet nemre, korra való tekintet nélkül. Már a legkisebbek is előszeretettel utánozzák a felnőtteket, csak míg régen papírra kanyarítottak csodaszép cikcakkokat, addig mostanra ők is elsősorban a klaviatúrán klimpíroznak. És ez jól is van így, még ha ez a fajta tevékenységük nem is tudatos.

Aki viszont írni szeretne, nagyon is koncentráltan teszi mindezt. De vajon jól? Vajon jó, hogy sokat gondolkozunk írás közben?

Ne gondolkozz, írj!

A gondolkozás az emberi faj sajátja. Descartes óta pedig tudjuk, hogy – kissé sarkosítva – addig élünk, amíg gondolkodunk. Mégis azt hiszem, a túl sok gondolkodás, vagy túlgondolás az írás halála.

Dragomán György mondta egyszer: „Eldöntöttem aztán, nem akarok többet gondolkozni, inkább író leszek, és írás közben sem esszéregényeket fogok írni, az én szereplőim nem gondolkodnak, élnek.” Erre próbálok magam is utalni, még ha hozzá is kell tennem, hogy a fenti idézet egy kiragadott gondolat egy másfajta kontextusból. A lényegen azonban nem változtat.

A kommunikáció többrétegű dolog

Kommunikálunk

• írásban, szóban,
• tettekkel, cselekedetekkel,
• képekkel, arckifejezéssel, mozdulatokkal,
• tudatosan, öntudatlanul, bárhogy.

Kommunikálunk

• magunkban, másoknak,
• egyvalakinek, sok mindenkinek,
• visszajelzésekkel, reakciók nélkül, mindenhogyan.

Minden pillanatunk, minden megélt mozzanatunk kommunikáció. Teljesen mindegy, mit csinálsz, azzal üzensz valamit. Mert a kommunikáció nem más, mint üzenet. Azt viszont már te döntöd el, hogy kinek és mit akarsz mondani.

A gondolatok rendre utasítása

Percenként több száz gondolat suhan át az agyunkon, és ezekre rendszerint oda sem figyelünk.

Ha például főzöl, azon túl, hogy magadban végigveszed a fűszereket, a kanálfajtákat, esetleg a tálalást is, rengeteg más gondolatfoszlány megy át rajtad.

Hányszor volt olyan, hogy valamelyiket elkaptad, és fogalmad sem volt arról, hogy hogy jutott eszedbe, hogy hogyan jutottál el addig a gondolatig.

Meg szoktad próbálni ilyenkor visszafejteni a fonalat? Én sokszor, de nem mindig járok sikerrel. Ilyenkor inkább hagyom, és élvezem, hogy az agyam nem szűnik meg létezni.

Ezeket a gondolatokat nem lehet csak úgy kordában tartani, megregulázni, összeszedni. Még meditáláskor is arra törekszünk, hogy elküldjük őket balra, hogy mi nyugodtan mehessünk jobbra.

Vannak azonban olyan gondolatok, amelyeket megragadhatunk. Ilyenkor beszélünk tudatos gondolkozásról.

A tudatos gondolkozás szerepe a kommunikációban

Vegyünk egy kommunikációs stratégiai példát:

Szeretnéd, ha több követőd lenne, ha érdekesnek találnának mások, és ezért tenni is akarsz. Nem vagy vállalkozó, „egyszerű” magánemberként mutatnád meg magad, mert extrovertált egyéniség vagy. Ilyenkor tudatosan végiggondolod, mit fogsz írni a posztodban, milyen fényképet teszel mellé, hogy az minél ütősebb legyen. Vagyis megtervezed, mert sok visszajelzést szeretnél kapni.

Persze lehet ezt gondolkodás nélkül is, amikor agyba-főbe posztolod az összes történést magad körül, de ezzel rendszerint nem sokra mész. (Ha a célod ugyanígy a fenti.) Talán az elején még érdekes lehet, hogy nézel ki reggel ébredés után, de utána már nincs ember, aki lájkolna.

Ha vállalkozó vagy, teljesen más a helyzet. Ott egy komplett stratégiát kell felépíteni ahhoz, hogy az emberek felfigyeljenek rád, hogy ne légy unalmas, ugyanakkor naprakész és érdekes egyénnek tartsanak. Ez nem egyszerű, és bennem sokszor felvetődik a kérdés, hogy vajon tényleg olyan fontos-e?

Hogyan lehet kitűnni tudatosan a tömegből?

A mai marketingharcban, a vállalkozók milliói között csak állandó jelenléttel (ha most nem számítom azt, hogy egy botránnyal bármikor…). És jogos a kérdésed: ha mindenki ezt teszi, ha mindenki állandóan jelen van, mégis hogyan? És erre csak három elcsépelt kifejezéssel reagálhatok: tudatos, hiteles és minőségi kommunikációval.

De mi a helyzet akkor, ha van stratégiád, ha tudod, hogyan szeretnél ezen az úton haladni, mégsem mersz leírni két sort sem, mert addig agyalsz rajta, ameddig sarokba nem dobod a gépedet?

Történt már veled ilyen? Velem még nem. És tudod, miért? Mert nem agyalok. Tudatosan nem. Abban a pillanatban, hogy meg kell erőszakolnom a gondolataimat, nem leszek hiteles. Szövegíróként bármikor posztolhatnék mondvacsinált történéseket, bármikor írhatnék sztorikat egy sütis csomagolásról, amelyen éppen felháborodom, vagy a kisfiam körömpiszkáról, mert az is „milyencukimár”! De soha nem teszem. Mert csak akkor szólalok meg, ha van mondanivalóm, vagy ha a fotómat megosztásra érdemesnek találom, mert jó. Szerencsére mondanivalóban nincs hiány, és fotózom is ezerrel, ráadásul tisztában vagyok a célommal is.

Az írott kommunikáció “tudatos” hozzávalói

Ugye, neked is van célod? Mert anélkül semmire sem mész.

Vegyük sorba, mit is olvashattál eddig:

1. Tudni kell, hogy kinek írsz.
2. Tudni kell, hogy miért írsz.
3. És nem szabad túl sokat gondolkozni, mert áteshetsz a ló túloldalára.

Ez az írott kommunikáció alaphármasa.

Mi tégy tehát?

• Ha vannak ötleteid, jegyezd fel.
• Ha csak szavaid, témaköreid vannak, jegyezd fel.
• Ha történt veled valami, amiről szívesen mesélnél, jegyezd fel.
• Ha átsuhant egy gondolat a fejedben, amely tartalmas, jegyezd fel.
• Aztán mindegyikhez írj még 5–5 kifejezést, amellyel a témán belül érdemes részletesebben is foglalkoznod.

Utána nézz rá a papírodra, a füzetedre, a kőtábládra, és készíts egy ívet: honnan hová szeretnél eljutni. És ezzel már van is kiindulási alapod, amelyre építkezhetsz.

Nem, ez még nem egy konkrét kommunikációs terv vagy stratégia, de tökéletes és elegendő kezdet ahhoz, hogy tudatosan kommunikálj.

Hogy gondolkoztál közben? Igen. De még nem írtál egy sor posztot sem, ne feledd! Csak csodálkozz majd, hogy hirtelen maguktól fognak jönni a szavak. Gondolkodás nélkül. Mert akkor már végig előtted lesz a befogadó fél és a célod is, amelyek szépen irányítják a kezedet.

Erre mondják azt az írók, hogy nem gondolkoznak, csak írnak.

A hiteles kommunikáció

Sokszor van, hogy a párom megkérdezi, miről fog szólni a soron következő blogcikkem, és pontosan mi lesz benne. Én pedig csak egy körülbelüli témát tudok neki mondani, konkrétumok nélkül. Sőt mikor épp benne vagyok az írásban, akkor sem tudom biztosan, hogyan alakul majd a gondolatmenetem. Mert teljesen átadom magam annak, ami belülről jön.

Hogyan írok én “tudatosan”?

• Nem élek vissza mások gondolataival,
• nem utánzok másokat,
• viszont rengeteget olvasok, tanulok,
• sokat informálódom és
• még többet figyelek.

Ezek a tapasztalások pedig gondolatokként bekúsznak a fejembe, és előbb-utóbb egyedi formában ki is jönnek onnan. Mondhatnám, hogy tudatosan, de nem.

Egészítsük ki hát a kommunikáció alaphármasát egy negyedikkel: éljünk!

Úgyhogy ne agyalj sokat, kezdj neki! Az életnek és az írásnak is. De ez utóbbinak csak akkor, ha valóban ezt akarod.

Kulisszatitok:

Ezt a fenti bő négy oldalt 11 perc alatt írtam meg úgy, hogy csak annyit tudtam, a gondolkozás veszélyéről akarok írni. Egyszer sem gördítettem vissza, egyszer sem álltam meg. Természetesen ez még nem lehet így jó, át kell majd néznem. Nemcsak a helyesírást, hanem a gondolatok logikai felépítését is. Mert, ahogy belőlem kijön, az nem biztos, hogy a célcsoportomnak is rögtön érthető. Ilyenkor jön tehát

• a finomítás,
• a gondolatok konkretizálása, esetlegesen megmagyarázása,
• a kihúzások, a betoldások.

Sokszor ez háromszor annyi időbe telik, mint maga a gondolatok papírra vetése, hiszen itt már belép a tudatosság is.

Mi a helyzet veled? Tudatos vagy?

Tisztában vagyok vele, hogy nem mindenkiből ömlenek a szavak. Azt is tudom, hogy most azt kérdezed, vajon neked menne-e? Én inkább visszakérdezek: Kell, hogy menjen?

Ha nem vagy íróalkat, ne erőltesd. Ha nem szeretsz írni, ha gyomorgörcsöd van tőle, pláne. Nem kell, hogy mindenkinek legyen könyve, nem kell, hogy mindenki blogoljon.

Ha inkább a rövid kommunikáció a „zsánered”, csináld azt. Ha viszont képes vagy sokat írni, csak szerinted úgy gáz az egész, ahogy van, tedd azt, amit én:

• add ki magadból,
• aztán szerkeszd meg tudatosan.

Hogy hogyan?

A Káté Klub lényege

Máté Brigivel máshogyan írunk, máshogyan is kommunikálunk, a kommunikációs stílusunk is más, ami kifejezetten jót tehet neked. Mert nincs sehol kőbe vésve, hogy az én gondolataim, az én meglátásaim passzolnak a legjobban a te stílusodhoz.

Brigi a tartalomgyártás, a kommunikációs tanácsadás mellett vállalkozóknak is segít üzleti stratégiát készíteni, megvalósítani, lépcsőfokról lépcsőfokra jutni. Emellett coach is, és még ki tudja, mi.

Én, davida, pedagógus és blogger vagyok, tartalomstratéga, PR-os és szövegíró.

Mindkettőnknek egy a célja: megmutatni, hogyan élvezheted te is a beszélgetéseket, az ismerkedéseket, az írást, a posztolást. Hogyan szeretheted meg a kommunikációt azáltal, hogy magadat is megszereted. Mert a kommunikációd tényleg rólad szól. Ezért kezdtük a Káté-leckéket is a személyiséggel.

Reméljük, együtt is folytatjuk még jó sokáig! Tudatosan.